2009. november 3., kedd

Egyelőre nem várható a szabad szoftverek tömeges terjedése a hazai közigazgatásban (2006)

Magyarországon az IT-felkészültség alacsony, ezért az e-közigazgatási szolgáltatásokat is kevesen használják, az internetes ügyintézés elterjedtségét tekintve Magyarország a sereghajtók között kullog, noha a Cap Gemini elemzése szerint az intézhető ügyek száma eléri az uniós átlagot -- mutatott rá Szittner Károly, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzati Központ (MEH EKK)kormányzati főtanácsadója egy, az Oracle által szervezett beszélgetésen, amelyen a nyílt forrású szoftverek közigazgatási térnyeréséről volt szó.



Magyarországon az IT-felkészültség alacsony, ezért az e-közigazgatási szolgáltatásokat is kevesen használják, az internetes ügyintézés elterjedtségét tekintve Magyarország a sereghajtók között kullog, noha a Cap Gemini elemzése szerint az intézhető ügyek száma eléri az uniós átlagot -- mutatott rá Szittner Károly, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzati Központ (MEH EKK)kormányzati főtanácsadója egy, az Oracle által szervezett beszélgetésen, amelyen a nyílt forrású szoftverek közigazgatási térnyeréséről volt szó.

Az átállás költségei gyakran meghaladják az elérhető megtakarítást

Szerver-oldalon a Linux már elterjedtnek mondható a hazai közigazgatási szférában: Magyarországon minden ötödik eladott x86-szerver Linuxot futtat, ezzel jó közelítéssel összevethető a közigazgatásban működő linuxos szerverek 14 százalékos részaránya. Az Oracle, a MEH EKK és a Novell szakértőinek bevonásával zajló beszélgetés a szerverek mellett az asztali gépekre is koncentrált, nyílt forrású, közigazgatás-specifikus alkalmazások hiányában leginkább a Linux és az OpenOffice bevezetésének lehetőségeit, illetve buktatóit vizsgálva.

Az Oracle Chief Architect Clubon megjelent szakértők és vendégek egyetértettek abban, hogy a Linux és az OpenOffice terjedésének komoly gátját képezi, hogy az oktatási intézményekben a diákok szinte mindenhol "windowsos" képzésben részesülnek, így később csak jelentős ráfordítással tanítható be az új környezet, ez igaz a közigazgatási szektorra is. A MEH EKK forráshiány miatt átmenetileg üzemen kívül helyezett Szoftver Kompetencia Központjának felmérése szerint egy szoftver-migráció költségeiből messze a felhasználók és a szakemberek oktatása teszi ki a legnagyobb részt, a szoftver és a támogatás ára ennek töredéke.

Szintén a Szoftver Kompetencia Központ adatai szerint a nyílt forrású megoldások mellett döntők legnagyobb motiválója az ingyenesség vagy alacsony ár. Ez az előny azonban -- mutatott rá egy vendég -- vállalati vagy kormányzati léptékben, a megkövetelt rendelkezésre állást biztosító terméktámogatással együtt vásárolva már szinte teljesen elvész, így a nyílt és zárt forrású megoldások összevetésekor gyakorlatilag csak a műszaki paraméterek számítanak. A meglevő (zárt forrású) megoldások lecserélése nyílt forrásúra emellett jelentős költséggel járna. Korábban már készültek konkrét számítások meglevő rendszerek migrációjára, de az említett kiadások miatt az áttérés nem látszott gazdaságosnak -- magyarázta Szittner.


A szakemberek számokat akarnak

Szittner Károly elmondta, hogy a Linuxhoz valóban értő szakemberek ritkák és a közigazgatás számára gyakorlatilag megfizethetetlenek. "A linuxos szakember mellett már csak egy ritkább szakember van, a linuxhoz és közigazgatáshoz egyaránt értő szakember. Egy kezemen meg tudnám számolni, Magyarországon hány ilyet találni" -- mondta Szittner. Egy hozzászóló úgy vélte, gyakran maguk a szervezetek is érdekeltek a status quo fenntartásában, egy közigazgatási projektben az informatikai vezető a vékonykliens-architecktúra bevezetését a kimutatott előnyök ellenére ellenezte: félt a változástól illetve érdeke volt a korábbi technológia megtartása.

Jelentős hátráltató tényező a döntésnél a négyéves kormányzati ciklus, ami miatt csak kevesen kezdenek bele átfogó stratégiai átalakításokba. További nehézséget jelent, hogy az átállások várható hasznát, megtérülését (ROI) a "hagyományos" vállalatoknál bevált módszerekkel nem is lehet mérni, ugyanis az elért megtakarítások nem minden esetben annál a szervezetnél jelentkeznek, amely nyílt forrásúra cserélte szoftvereit. Ennek egyelőre nem is létezik általánosan elfogadott metodikája -- mutattak rá a megjelent szakértők. Nem vagy csak alig állnak rendelkezésre a nyílt forrású megoldások több évre vetített TCO-adatai sem.

Az OpenDocument hozhat áttörést

Egyelőre tehát nem várható, hogy a nyílt forrású megoldások tömegesen terjedni kezdenek a közigazgatásban, bár a Chief Architect Clubon elhangzott vélemények szerint a közigazgatás nem a nyílt forrást ellenzi, jóformán minden változástól tart. Az OpenDocument formátumnak ugyanakkor nagy esélye van arra, hogy szerepet kapjon a kormányzati munkában: Szittner elmondása szerint felmerült annak lehetősége, hogy hivatalosan is javasolják: a dokumentum-feldolgozás és -archiválás során a szabványos és nyílt forrású fájlformátumot részesítsék előnyben. Ez a lépés hosszabb távon magával hozhatja az OpenOffice megjelenését is a közigazgatási intézményekben.

Forrás: HWSW
Hiba történt a modul működésében