2010. január 14., csütörtök

Meglódulhat a szabad szoftverek terjedése a közszférában (2009)


Sikeresen zárult a nyílt forráskódú szoftverekre áprilisban meghirdetett központosított közbeszerzési tender, így az aláírt keretszerződés értelmében a jövőben a közintézmények könnyen juthatnak hozzá nyílt forrású szoftverekhez is.




A nyílt forrású szoftverek két részteljesítésben 6 milliárd forinttal részesednek összesen abból a 24 milliárdos központosított közbeszerzési (TED 2009/S 73-106067) keretből, mely a hazai közszféra általános szoftverbeszerzési igényeit hivatott fedezni. A nyertesek közt található számos ismert hazai vállalat, köztük a FEFO, a Freesoft, a Kventa, a Multiráció, a Navigáció, az ULX és a WSH is. Mintegy 12 milliárd a Microsoft, míg 6 milliárd a Novell termékeire vonatkozik. Az első részteljesítés az általános célú IT-termékekre, míg a második az oktatási célú termékekre vonatkozik.

A Red Hat hazai disztribútoraként a cég nyílt forrású portfóliójával nyert természetesen az ULX, jelesül a Red Hat Enterprise Linux szerver- és desktopváltozataival, desktopvirtualizációs megoldással (KVM-alapú VDI) , a JBoss middleware és alkalmazásfejlesztő környezeteivel, de a termékek közt található az OpenOffice.org és számos derivatívája, a Zimbra kommunikációs megoldás, és a PostgreSQL adatbázis-kezelő. Az ULX igyekezett minél szélesebb portfóliót összeállítani annak érdekében, hogy a nagyobb adatközponti infrastrukturális igényektől kezdve a kisebb munkacsoportokig mindent képesek legyenek lefedni, árulta el a HWSW-nek Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezető igazgatója.

Bizalmi kérdés

A szabad szoftverek természetesen eddig is elérhetőek voltak bárki számára, beleértve a közintézményeket is, a mostani lépés azonban mégis jelentős lökést adhat alkalmazásuknak. "Ez egy bizalmi dolog. Ha az állam mögé áll, nem mondhatja, hogy alkalmatlan valamire, és ez az embereket bátorítja" - fogalmazott a telefonos interjú során Szentiványi, aki szerint a központosított közbeszerzési eljárás keretében lehet hatékonyan elérni a tömegeket, melyek nem egyedi, magas fokon testre szabott megoldásokat akarnak, hanem egyszerű és gyors bevezetést, valamint gondtalan üzemeltetést.

A hazai közszférában a linuxos szerverek aránya egy 2006-os adat szerint megközelíti a piaci átlagot. A magyar közintézmények bíznak a nyílt forrású megoldásokban, több helyen kritikus alkalmazások üzemelnek már linuxos környezetben, a mostani bejelentés szerint azonban már a kormányzat bizalmát és támogatását is élvezik a szabad szoftverek, ami nagy lökést adhat az ilyen megoldások terjedésének nem csak a szerverek, hanem az asztali számítógépek szegmensében is.

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság döntése továbbá EU-konform is, hiszen maga az Európai Unió is kimondottan támogatja a nyílt szabványokra és nyílt forrású szoftverekre épülő megoldások használatát a közintézményekben. A mostani bejelentés katalizálhatja itthon azt a folyamatot, mely megindult az elmúlt évek során Európa számos országában, amelyek keretében a közigazgatási dolgozók PC-it Microsoft Windowsról és Office-ról Linuxra és OpenOffice-ra állították át. Az Open Document Alliance magyar tagozatának számításai szerint egy ilyen váltással négy év alatt akár 100 milliárd forintot is megtakaríthatna a hazai közszféra.

Változás várható

Szentiványi szerint ezzel megtörni látszik az a hazai hagyomány, hogy indokolatlanul bizonyos vállalatok termékeire szabva írnak közbeszerzést. A keretszerződés ugyanakkor kizárólag olyan nyílt forráskódú termékekkel foglalkozott, melyek mögött komolyan vehető gyártói háttér és tapasztalat áll, a pusztán közösség által támogatott, "gazdátlan" projektek produktumait nem engedi be, árulta el az ULX vezetője. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy azokat nem alkalmazhatnák a költségvetési intézmények, akár egyedi megegyezés alapján támogatást kérve rá a keretszerződést elnyerő valamelyik vállalattal.
A nyílt forráskód különösen vonzó lehet a hazai oktatás számára, véli Szentiványi, ugyanis szabad megismerhetősége, módosíthatósága révén sokkal inkább összhangban áll az oktatás céljaival, mint a többnyire zárt forrású tulajdonosi szoftverek. "A világon mindenhol így van, hogy az oktatásban a nyílt forráskód nagyon erős, már csak azért is, mert az iskoláknak szűkösek a pénzügyi erőforrásaik".

Forrás: HWSW
Hiba történt a modul működésében