2010. január 14., csütörtök

Intézményi pc-k és nyílt forráskód

A hazai intézményi szféra pc-állományában mind nagyobb teret nyernek a hordozható eszközök. A nyílt forráskódú szoftverek használatában viszont a középmezőnyben vagyunk.

 
A hazai közintézmények számítógépekkel való ellátottsága teljesnek mondható. Bár az installált bázis mérete – a legutóbbi, múlt év közepén készült adatfelvétel alapján – több mint 10 százalékkal elmaradt a 2006-os csúcsértéktől, a használatban levő pc-állomány kismértékű csökkenése mögött nem a kevésbé kiterjedt használat, sokkal inkább a szervezetek összevonásából és „karcsúsításából” adódó konszolidáció hatása figyelhető meg. Az akkor mért több mint 650 ezer helyett ma valamivel kevesebb, mint 600 ezer pc található a költségvetési szférában – áll a BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentésében.

Növekvő mobilitás
Az utóbbi évek adataira visszatekintve a közszférában is tendenciaként figyelhető meg a hordozható eszközök térhódítása. Bár a munkavégzés mobilitása iránti igény az intézményi döntéshozók számára talán kevésbé jelent hajtóerőt, mint a versenyszférában, a notebookok évről évre elterjedtebbek, az installált bázison mért arányuk pedig folyamatosan emelkedik. Ma tízből hat szervezet rendelkezik legalább egy hordozható géppel, és ez 6 százalékos növekedésnek felel meg az elmúlt évhez képest.

Drága lehet a mobilinternet
A mobilitás térhódítását mutatja az is, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság gyorsjelentése szerint március végére 542 ezerre emelkedett a mobilinternet-előfizetések száma. Egy hónap alatt naponta átlagosan 500 új előfizetést regisztráltak a szolgáltatók. A felhasználók a decemberi 650 gigabájt után 840 gigabájt adatot forgalmaztak.

Mivel a mobilinternet új technológia, az ügyfelek időnként váratlan helyzetekkel találják szemben magukat. Rendkívül fontos tehát, hogy az ügyfelek a szolgáltatás igénybe vétele előtt alaposan tájékozódjanak, majd ezt követően a használati szokásaikhoz legjobban illeszkedő díjcsomagot válasszák ki.

Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóság felelős szolgáltatói magatartást vár el a szolgáltatóktól. Így például kívánatosnak tartaná, hogy a szolgáltatók a mobil-előfizetéshez tartozó alap-adatcsomagot ne automatikusan, hanem csak az ügyfelekkel való egyeztetést követően élesítsék. Az NHH mérései szerint ugyanis előfordulhat, hogy ha valaki az optimális díjcsomag helyett az alapbeállítással dolgozik, akkor a forgalmi díj a százszorosára vagy akár az ezerszeresére emelkedik.

Indexált nyíltság
A mobilitás terjedésével egyenrangú fontosságú a nyílt forráskódú szoftverek terjedése. Ezt támasztja alá az a tanulmány, amelyet Open Source Index címmel készített a Red Hat a Georgia Institute of Technologyval közösen, és amely a világ 75 országában vizsgálja a nyílt forráskódú technológiákkal kapcsolatos tevékenységet. Azt méri, hogy mennyire elterjedtek a nyílt forráskódú megoldások egy adott országban; ehhez olyan konkrét tényezőket vizsgál, mint a nyílt forráskódot és nyílt szabványokat érintő szabályozások száma és kiterjedtsége, az ilyen szoftvereket használó vagy éppen fejlesztő magánszemélyek és vállalkozások száma.

Az aktivitást tekintve a vizsgált 75 ország közül Franciaország került az első helyre, köszönhetően a kiemelkedően jó kormányzati és oktatási szereplésnek. Az ipar Finnországban adoptálta a legteljesebb mértékben a nyílt forráskódú megoldásokat, de a másik két szektor viszonylag rossz helyezése miatt az északi ország az összetett „versenyben” csak az ötödik. A közösségek terén Észtországé a vezető szerep. Magyarország az aktivitás tekintetében a 32. helyre került. Ezen belül jóval rosszabbul teljesít a magyar államigazgatás (45. hely), de jobban az ipar (21.) és az oktatás/közösség (19.).

Nyílt forráskódú a nyílt forráskódúhoz
Két hír is felröppent a nyílt forráskódú szoftverek egyik fő propagálójának, a Sun Microsystemsnek a megvásárlásáról. Az egyik – amely szerint az IBM veszi meg a Sunt – nem állta ki az idő próbáját, a másik viszont – hogy az Oracle-é lett a Santa Clara-i cég – igaznak bizonyult. A két cég április 20-án bejelentett megállapodása szerint az Oracle darabonként 9,5 dollárt ad a Sun részvényeiért, ami 7,4 milliárd dolláros vételárat jelent. Az IBM 7 milliárdnál megállt az alkuban.
 
Safra Catz, az Oracle elnöke és pénzügyi igazgatója az első évben 1,5, a második évben 2 milliárd dolláros nyereségnövekedésre számít az akvizíció jóvoltából. Larry Ellison vezérigazgató szerint az Oracle a bevásárlás révén azon kevés it-cégek közé fog tartozni, amelyek teljes integrált rendszert képesek előállítani a lemeztől az alkalmazásokig.

Forrás: IT-Business
Hiba történt a modul működésében