A német külügyminisztérium Linuxra vált (2008)

„A nyílt forrásra épülő asztali környezet fenntartása sokkal olcsóbb, mint a kereskedelmi szoftverek alkalmazása” – nyilatkozta Rolf Schuster, aki jelenleg diplomataként tevékenykedik a madridi német nagykövetségen, korábban pedig a külügyminisztérium IT-csoportjának vezetője volt.



A külügyminisztérium úgy döntött, hogy az összes, általuk használt asztali rendszert – 11 ezer gépről van szó – Linuxra és más nyílt forrású szoftverekre migrálják. A többi minisztériumhoz képest drasztikusan csökkentek a fenntartási költségek, állítja Schuster: „A külügyminisztérium sok különböző és távoli helyen használja ezeket a rendszereket, de gépenként és évente mindössze ezer eurót költünk rájuk. Más minisztériumok évente átlagosan 3 ezer eurót költenek gépenként.”

A minisztérium ez ideig majdnem 4 ezer gépet migrált Linuxra, a projekt befejezését pedig 2009 nyarára várják. Eddig nagyjából a követségek és konzulátusok felét állították át nyílt platformra. „Természetesen nem ment problémák nélkül. Például a fejlesztőink nem ismerik a japán nyelvet, így nem értettek bizonyos problémákat. Kerítenünk kellett egy japán fejlesztőt, hogy segítsen nekünk az OpenOffice-ban jelentkező betűtípushibák elhárításában. A japán és koreai követségek viszont már teljes egészében átálltak, a madridi követség pedig tavaly október óta Linuxot használ” – tette hozzá Schuster, aki sikertörténetnek tartja a migrációt.

A külügyminisztérium még 2001-ben kezdte meg a háttérkiszolgálók átállítását nyílt forráskódú szoftverekre. A cél az volt, hogy minden követség és konzulátus használhasson e-mailt és legyen internetelérése. „A stratégiánk középpontjában szerepelt a nyílt forráskód és a nyílt szabványok alkalmazása és az alkalmazásuk által megcélzott költségcsökkentés” – indokolt Schuster. A projekt befejezése után a minisztérium úgy döntött, hogy 2004-től elindítja a migrációt az asztali gépeken is.

A legnagyobb gond a minisztériumban dolgozó 200 IT-s alkalmazott meggyőzése volt. „A problémák nem technikai jellegűek voltak. Egészen egyszerűen nem tudtak semmit a Linuxról és a nyílt forrású alkalmazásokról, és meg kellett változtatnunk a nézeteiket. Néhányukat elvittük gyorstalpaló tanfolyamokra, ahol megtanulták a Linux-szerverek használatát és az Apache konfigurálását. Később rájöttek, hogy ez tényleg működhet.”

Forrás: ITCafé