Megtámadták a Microsoft-tendert
Eltérő indoklással ugyan, de mindkét vesztes társaság kérte a közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát.
A két vesztes konzorcium vezetője, az Atigris Zrt. és a RacioNet Zrt. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KD) a 24 milliárd forint keretösszegű kormányzati szoftvertender ügyében – írja a Népszabadság. A két vállalat a hazai költségvetési intézmények, valamint a köz- és felsőoktatás számára szoftverlicencek beszerzését biztosító pályázat legnagyobb értékű, 10 milliárd forintos részére kért felülvizsgálatot. Ezen a Microsoft-termékek szállítására vonatkozó kiíráson a Synergon Rendszerintegrátor Kft., az Aquis Zrt. és az ICT Systems Zrt. vezette cégcsoportot hirdették ki győztesnek.
A RacioNet még 2009. augusztus 19-én benyújtotta jogorvoslati kérelmét az eredmény ellen, és a KD az ügyben az eljárást néhány nap múlva meg is indította. A napilap úgy tudja, hogy a vállalat azt kifogásolja: a nyertesek némelyike irreálisan alacsony árakat adott meg a pályázatában. Állításukat a Microsoft partneri árlistájára alapozzák, és azt állítják, hogy az ezen szereplő listaáraknál jelentősen alacsonyabb árakon is érkezett be ajánlat. Az Atigrisnél nem kommentálták az ügyet, de a Népszabadság információi szerint a cég azt kifogásolja, hogy a főigazgatóság lényegében formai okra hivatkozva zárta ki a cégcsoportot a tender korábbi szakaszában.
Noha a két kérelem lényegileg eltér, a panaszokat a napokban egyesítették – írja a lap, amely szerint a döntőbizottság csütörtöki tárgyalása után a döntés szeptember 24-re várható. A közbeszerzést a jogorvoslati eljárás ellenére nem függesztették fel, a nyertes cégekkel – beleértve a kisebb értékű novelles és linuxos részek győzteseit is – a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság augusztus 25-én megkötötte a szerződést.
Forrás: ITCafé, 2009. 09. 11.
Több fényt az állam és a Microsoft közötti megállapodásokra!
A nyílt forrású technológiák képviselői elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi hazai közbeszerzési gyakorlatot, s elégtelennek a KSZF lépéseit.
Október 8-án számoltunk be arról, hogy Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) válaszolt a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) magyar tagozatának nyílt levelére, s a KSZF határozottan állítja, hogy a hozzá tartozó tárcáknál nem kezdte meg az Office 2007-re történő átállás előkészítését, nem született ilyen döntés.
Az ODFA október 13-án (azon a napon, amikor a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon tárgyalta a Gazdasági Versenyhivatal [GVH] keresetét az úgynevezett Microsoft-perben) újabb nyílt levelet intézett a KSZF-hez, melyben kifejtik, hogy nem tartják elfogadhatónak a hivatal válaszát, több ponton megkérdőjelezik állításaikat, s felszólítják a Főigazgatóságot, hogy a helyzet tisztázása és közvélemény tájékoztatása érdekében „…hozza nyilvánosságra a Microsoft vállalataival és partnereivel 2008-ban és 2009-ben kötött szerződéseket. A kezdeményezéshez csatlakozott az FSF.hu Alapítvány, a Linux Ipari Szövetség, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete és a Társaság a Szabadságjogokért is.”
Mint a KSZF levelében szerepel: „…a központosított közbeszerzés keretein belül éppen először indítunk egy Pilot Projektet a nyílt szabványú szoftverek bevezetésével.” Az ODFA azonban mindezt felesleges időhúzásnak tartja, mely azt jelzi, hogy a KSZF újabb fél évig nem kíván érdemben foglalkozni a nyílt szabványú szoftverek bevezetésével: „A szervezet nem látja értelmét ugyanis újabb pilot projektet indítani olyan kérdésről, amelyet az EU már megvizsgált és ajánlás keretében már megfogalmazott a tagállamok számára.”
Az ODFA magyarországi tagozata továbbra is állítja, hogy a költségvetés négyévente 100 milliárd forintot takaríthatna meg az ODF-re épülő alkalmazásokra történő átállással: „A Szövetség tudomása szerint csak a tavalyi szoftverbeszerzési keretmegállapodás alapján 9,5 milliárdforintot fizetett a KSZF Microsoft szoftverek beszerzésére, az idei évben már 1,75 milliárd forintot költött oktatási Microsoft-licencekre, emellett milliárdos nagyságrendű konzultációs és szolgáltatási megbízásokat adott a Microsoft Magyarország Kft-nek.”
A nyílt levelet jegyző szervezetek több kéréssel fordultak a KSZF-hez:
- A KSZF hozza nyilvánosságra azokat az előkalkulációkat, amelyek bizonyítják, hogy a nyílt szabványokra épülő szoftverek alkalmazása nem költséghatékony
- A közvéleményt tájékoztassa a KSZF arról, hogy az integrált rendszer kiépítése kapcsán milyen pályázatot írt ki és kikkel folytatott tárgyalásokat
- Kérik továbbá a KSZF-et, közölje, hogy milyen mértékű forrásokat szán a nyílt szabványok, például az ODF-re épülő szoftverek széles körű alkalmazására fordítani a 2009–2010-es időszakban
A közelmúltban több olyan szakembert is megkerestünk az IT café nevében, akik – összhangban az Európai Unió ajánlásával, illetve a több tagországban tapasztalható trenddel – a nyílt forrású megoldások alkalmazását sürgetik, s köztük teljes az egyetértés egy kérdésben, mivel mindannyian úgy vélik, hogy a KSZF érvei csak a „porhintés” kategóriájába tartoznak, valójában inkább akadályozzák a változásokat, mint támogatják. A KSZF kijelentéseit erősen kétségbe vonja az a dokumentum is, mely azt bizonyítja, hogy 2009-ben már több mint egymilliárd forint értékben kötöttek szerződést a Microsofttal és partnereivel (köztük egy olyan 175 milliós tétel, mely hat minisztériumot érint). Ahogyan az index.hu nemrég megírta, ez nem is meglepő, hiszen a KSZF két százalék jutalékot kap a beszerzések után. A részletes szerződések nyilvánosságra hozatala azért is fontos lenne, hogy világosan lehessen látni, milyen területeken alkalmazzák a licencelt MS-szoftvereket.
A tegnapi (egyébként borítékolható) bírósági döntés sem segíti az ODFA és a társult szervezetek törekvéseit, mivel azt nagy bátorsággal ki lehet ezek után jelenteni, hogy ha a bíróság indokoltnak, törvényesnek találta a „Microsoft-szoftverlicenc vagy azzal egyenértékű termék” megnevezést a kiírásban, akkor szinte biztos, hogy a magyarországi közbeszerzési szabályozás alkalmatlan arra, hogy biztosítsa a versenysemlegesség elvét, s ez esetben erősen megfontolandó a törvénymódosítás szükségessége, hiszen jelen formájában semmiképp sem mondható EU-kompatibilisnek ez az eljárás.
Forrás: ITCafé, 2009. 10. 15
Bejegyzések
