Linuxot a közigazgatásba? Lehetetlen! (2007)

Bármilyen kézenfekvőnek is tűnik, hogy az olcsóbb - vagy akár ingyenes - Linux operációs rendszer váltsa fel a közigazgatásban az éves viszonylatban tízmilliárdos költséget jelentő fizetős szoftvereket, a hazai bürokrácia még nem érett meg ezek használatára.

A közelmúltban egy cikkben vázolta a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási alkalmazásának lehetőségét dr. Futó Iván, az APEH volt informatikai elnökhelyettese. Ebben - bár végső soron úgy fogalmaz, hogy az adott intézménynek kell eldöntenie, hogy milyen számítástechnikai rendszert használ - arra a következtetésre jut, hogy a három-öt évre számított úgynevezett teljes bekerülési költség (Total Cost of Ownership - TCO) a nyílt forráskódú szoftvereknél (például a Linuxnál) magasabb, mint a Windowsnál.

A Jegyző és Közigazgatás című lap (interneten sajnos nem olvasható, ezért ide pdf-ben feltöltött) írásában a szerző úgy vélekedik, hogy nyílt forráskódú rendszereknél az installálás, karbantartás, oktatás, dokumentálás, helpdesk szolgáltatás összességében többe kerül, mint a Windows esetében. A teljes bekerülési költség ezek miatt lehet magasabb a Linuxnál a fizetős Windowszal szemben - legalábbis Futó szerint.

A Microsoft már megírta

Ez az okfejtés nem ismeretlen a számítástechnikai piacon. Néhány évvel ezelőtt a Microsoft szponzorált egy olyan tanulmányt, amely ugyanezt mutatta ki: a TCO magasabb volt Linux, mint Windows esetén. A tanulmány elkészítésének módszertanát firtatók hamar rájöttek, hogy a hardverkörnyezet jelentősen eltért egymástól. Míg a tesztelés időszaka alatt a Linuxot az akkoriban elérhető legdrágább IBM szerveren futtatták, a Windows költségeinek kiszámításánál megelégedtek egy közönséges PC-vel. A két hardver ára közti különbség verte fel az üzembentartás költségeit - pedig ez nem szükségszerű, hiszen a Linux is elfut egy közönséges PC-n.

Nem maradt következmények nélkül a microsoftos turpisság: miután lelepleződött a machináció, a brit reklámfelügyelet (Advertising Standards Authority) a tanulmány további publikálásának, illetve az erre épülő marketingkampánynak befejezésére szólította fel a szoftveróriást, valamint eltiltotta a hasonló, félrevezető tanulmányok megjelentetésétől. A hazai közigazgatási lapban megjelent cikkben Futó nem részletezi a TCO-számítások forrását: ennek alapja éppúgy lehet a fenti, félrevezető kampány, mint saját, az APEH egyik vezetőjeként szerzett közigazgatási tapasztalata.

Pedig annál is fontosabb lenne ennek tisztázása, mivel a lap közigazgatási szakembereknek szól, nem informatikusoknak - kézenfekvő tehát, hogy az informatikai szaktekintély véleményét a hozzá nem értők készségesen elhiszik. Ugyanakkor kétséges, hogy saját tapasztalatait összegezte volna a szakember, hiszen az APEH-nál két, egymással összevethető méretű és funkciójú nyílt forráskódú és windowsos rendszer nem működött huzamosabb ideig.

Tapintatos költségszámítás

Tomka Gergely, a Linuxfelhasználók Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja érdeklődésünkre a cikk számos más hibájára is rámutatott, de a TCO kapcsán külön is megjegyezte, hogy ez a költség nehezen vethető össze egy ingyenesen beszerezhető és frissíthető szoftver, illetve a Windows esetében.
Tomka szerint nem véletlen a három-öt éves TCO-számítás, hiszen a Microsoft operációs rendszerének licencelése körülbelül ennyi időre szól (emlékezetes a Windows 95 után három évvel jelent meg a Windows 98, rá 2 évvel a Windows 2000, egy év múltán az XP, majd öt év elteltével a Vista). A Windows esetében tehát a licencdíjak miatti tapintatból nem szokás 10-15 évben gondolkodni, mivel Tomka szerint akkor már a TCO igen magas lenne.

Szentiványi Gábor, a Linux Ipari Szövetség elnöke ugyanakkor elmondta: létezik a Windowsnál olyan licencelési forma, amely éves fix összegű befizetést kíván meg, így elhúzható a licencvásárlás költsége. Jelezte: a Linuxból is választható fizetős változat, ami tulajdonképpen nem is a program megvásárlását, hanem a supportra való előfizetést jelenti. Nyilván míg egy magánszemély az asztali gépére sosem fog fizetős Linuxot vásárolni, egy vállalatnak, vagy hivatalnak előnyösebb ezt választania. Szentiványi szerint azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a TCO a nyílt forráskódú szoftverek esetében alacsonyabb, mint Windowsnál.

Tomka felhívta a figyelmet arra is, hogy a Windows-licenceket általában egy számítógép konfigurációra adják, így egy komplett vállalati hardverfrissítés külön költségbe verheti a céget - márpedig a számítástechnikai infrastruktúrát is frissíteni kell néhány évenként, ami új Windowsok vásárlásának a kényszerét jelentheti. Míg tehát a hardverfrissítés a Linuxnál nem jár szoftvercserével, a Windowsnál - elvileg - igen. Szentiványi ezt kiegészítette azzal, hogy a Windows-licenc ha lejár, a program használatára jogosulatlanná válik az ügyfél, míg ha valaki a fizetős Linuxot is választja, bármikor lemondhatja a terméktámogatást, magát az operációs rendszert továbbra is használhatja.

Macről, Linuxról nem adózhat

A fentiek ugyanakkor csak a TCO-számítást érintik - a közigazgatás egészének költséges szoftverbeszerzésének problematikáját nem oldják meg. A szoftver-, vagy éppen platformkérdés nem csak költségvetési szempontból fajsúlyos, hanem ott is érződik a megoldatlanság, hogy a nem microsoftos számítógépet használók a mai napig nem tudják elektronikus formában elküldeni adó- és járulékbevallásukat az erre tervezett elektronikus kormányzati felületen. Azaz: a Macet és Linuxot használókra az állam csak kötelezettséget rótt ki az e-bevallás kapcsán, kényelmes, korszerű megoldással nem szolgál.

Három évvel ezelőtt volt egy kísérlet, melybe három kistelepülés polgármesterei hivatalait vonták be. A Bérbaltavár (692 lakos), Győrszemere (2928) és Nagycserkesz (1910) hivatalában zajló kísérlet során a linuxos számítógépeket állítottak munkába. A kísérlet csúfos kudarcot vallott, mivel azok a speciális közigazgatási szoftverek, amelyeket a hivatalok nap mint nap használnak, nem készültek el Linux alá, így az önkormányzati dolgozók számára mindig futtatni kellett egy windowsos gépet is.

Bár ma már a korábbi projekt egyetlen résztvevőjét sem tudtuk elérni, Győrszemere mai polgármestere szerint bármilyen nyitottak is voltak a nyílt forráskódú szoftverek irányában, napi munkában nem lehetett teljesen áttérni a Linuxra. A polgármesteri hivatal - már a projekt idején is ott dolgozó - munkatársai szerint a rendszer hol működött, hol nem, a prompt válaszokat igénylő kérdésekkel, beállítási problémákkal nem tudtak kit felkeresni, a népességnyilvántartó és az iktatóprogramokat pedig sosem tudták működésre bírni a Linux alatt.

Szentiványi Gábor szerint a hasonló kísérleteknek nincs sok értelmük, a problémát épp a másik oldalról kell megragadni. Nem annak kell elsődlegesnek lennie, hogy milyen operációs rendszer fut az asztali gépen, hanem annak, hogy a közigazgatási szoftverek platformfüggetlenek legyenek. Például egy böngészőből elérhető, Javában írt szoftvert már mindegy, hogy milyen számítógépről használnak; ebben az esetben már előtérbe tud kerülni a nyílt forráskódú desktop Linux. Ahhoz azonban, hogy egységesítsék ezeket a sokszor igencsak eltérő közigazgatási programokat, erős központi akaratra lenne szükség, ami a hazai közigazgatásban nincs meg.

Linuxos alkalmazások

Nincs központja a közigazgatásnak

Például az önkormányzatok maguk intézik szoftverbeszerzéseiket, jogilag 3200 önálló szervezetről van tehát szó, ehhez járulnak a közigazgatás csúcsszervei, a minisztériumok és az alájuk tartozó intézmények (az ő szoftverbeszerzéseiket a Miniszterelnöki Hivatal egyik szerve intézi), továbbá számos más állami vagy önkormányzati fenntartású, különböző igényű szervezet: iskolák, kórházak, rendőrség, múzeumok, tűzoltóság stb.

Annak esélye, hogy a központi akarat egy jelentős költségmegtakarítással kecsegtető, platformfüggetlen szoftverre cserélje az összes most futó, vagy éppen fejlesztés alatt álló szoftvert, az esélye nulla - és nem csak az akarat hiányzik, hanem a közigazgatási struktúra sem alkalmas ehhez a nagyméretű átalakításhoz. A legegyszerűbb, legkézreesőbb megoldás továbbra is az, hogy az egyes közigazgatási szervezetek a jövőben is maguk intézzék szoftverbeszerzéseiket és fejlesztéseiket - a már meglévő, jól bevált, ámde irdatlan költségeket felemésztő Windows-rendszerhez.

Mennyit költenek?

A Miniszterelnöki Hivtal központi szolgáltatási főigazgatóságától kapott tájékoztatás szerint évente 10-15 milliárd forintot költenek szoftverbeszerzésekre. Hogy ezt az összeget milyen hány licenre, és milyen szoftverekre költik, nem tudták megmondani - ilyen jellegű statisztika nem készül.

[origo]