Intézményi szoftverháttér

Kliensoldalon rendíthetetlen Microsoft-dominancia érvényesül, a szervereknél árnyaltabb a kép; nyílt forráskódú irodai programcsomagokkal legnagyobb arányban az önkormányzati és az egészségügyi intézmények kacérkodnak.



A BellResearch átfogó éves felméréssorozata, a Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei azt mutatják, hogy a szervezeti átalakításokat követő konszolidáció - amely tetten érhető volt az intézményi számítógéppark csökkenő méretében - nem hozott érdemi változást az alkalmazott szoftverek összetételében. A kliensoldali operációs rendszerek között szinte kizárólag a Windows valamelyik verzióját találjuk a szoftverleltárban. A Linux-disztribúciók elterjedtsége évek óta stagnál, sőt 2008-ban kismértékű visszaesést detektáltak a kutatók.

Valamilyen Linux-disztribúciót használó intézményeket leginkább a központi költségvetésből gazdálkodó intézmények körében találunk, de az alkalmazók aránya ebben a szegmensben is csak kevéssel haladja meg az egytizedet. Az installált bázison mért Linux-részesedés már-már elhanyagolható [2 százalékos] mértéke arra utal, hogy az alkalmazókon sem a nyílt forráskódú operációs rendszerre nagy volumenben áttérő szervezeteket kell értenünk, hanem az azokat inkább csak "szigetszerűen" alkalmazó, a kipróbálásra nyitott intézményeket. A vizsgált szféra mintegy 585 ezerre becsült számítógépéből 560 ezren a Windows valamelyik verzióját installálták.

Domináns szállító

A telepített alkalmazások között ma már gyakorlatilag valamennyi intézmény szinte összes számítógépén megtalálható valamilyen irodai programcsomag. A versenyszférában kvázi "ipari szabványnak" tekintett MS Office népszerűsége az intézmények körében is visszaköszön. A vizsgált szervezetek négyötöde kizárólag a redmondi cég irodai alkalmazását használja, míg a kizárólag alternatív termékek aránya alig 3 százalék.

Az irodai szoftverek között szinte egyeduralkodó az MS Office. A szoftvercég pozíciójának stabilitását nem kérdőjelezi meg, de érdekességként megemlíthető, hogy bár csak a mérési hibahatár közelében, de a Jelentés már kimutatta a széles közönségnek szánt software as a service konstrukcióban igénybe vehető irodai szoftverfunkciók [például a Google Apps] használatát az oktatási szegmensben.

Alternatív negyed

A szerverszoftverek esetében a kliensoldalnál kevésbé homogén képet láthatunk. A teljes, mintegy 14 ezer szervezetre tehető közszféra csaknem felénél alkalmaznak szerver-kliens hálózatot, amelyet átlagosan 3,6, összesen 22 ezerre tehető szerverszámítógép szolgál ki. Bár az installált bázis kétharmadán Windows szerver fut, a Linux-disztribúciók együttes részesedése eléri a 25 százalékot.

A különböző hálózati operációs rendszerek alkalmazása kapcsán találunk ugyan némi különbséget az egyes szegmensekben, de ezek az eltérések inkább az installált rendszerek heterogenitásában mutatkoznak, a különböző megoldások részesedésében kevésbé érhetők tetten. Erre utal, hogy bár a központi közigazgatásban a legnagyobb az arányuk a több különböző fejlesztésű operációs rendszert párhuzamosan alkalmazó intézményeknek, az egyes termékek, illetve disztribúciók részaránya nagyrészt a szféra egészének átlagához igazodik.

A Windows-szerverek dominanciája az oktatási és az önkormányzati intézmények szoftverleltárában érződik leginkább, ahol 60 százalék körüli a kizárólag a Microsoft termékeire építők hányada. Valamely "alternatív" szerverterméket [is] alkalmazókat a legmagasabb arányban a központi közigazgatási szegmensben találunk, ahol a szervezetek közel felénél Linux, harmadánál pedig Novell-rendszerek is működnek a kiszolgálók egy részén.



2009. május 12. 16:49

Forrás: BellResearch