2010. február 10., szerda

Nokia: a mobil jövője nyitott, ahogy a forráskódunk is

A Nokia megnyitotta világszerte 330 millió készüléken használt mobil operációs rendszerének forráskódját, lehetővé téve a közösségi és kereskedelmi szoftverfejlesztés fellendülését, ezen keresztül pedig saját vezető szerepének biztosítását.

Számos neves gyártó, többek között a Motorola, a Nokia, a Samsung és a Sony Ericsson is piacra dobott Symbian-alapú készülékeket, mióta az első kereskedelmi forgalomban kapható ilyen eszköz, az Ericsson R380-as modellje 10 évvel ezelőtt megjelent. A platform sikere azóta töretlen, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az IDC amerikai piackutató várakozásai szerint az eladott készülékek száma a tavalyi 75,8 milliós értékről 132 millióra emelkedik a következő öt évben. Ugyanakkor azok a gyártók, amelyek a mobilpiac jelentős szereplőiként a Symbian mögött álltak, a Nokia kivételével mára sokat vesztettek jelentőségükből, sőt sorra teszik le voksukat az Android-alapú készülékek mellett.

A piaci mozgásokra reagálva a Nokia 2008 utolsó negyedévéig felvásárolta a Symbiant fejlesztő cég általa akkor még nem birtokolt 52 százalékát 264 millió euróért, valamint bejelentette az operációs rendszer kódjának megnyitását. Utóbbi akkor még csak a szervezet tagjai számára volt hozzáférhető, amelyek között a már említett mobiltelefon-gyártókon túl ott volt például az AT&T és Texas Instruments is. Ezek után a a nyitási folyamat levezénylésére és a későbbi fejlesztések koordinálására a Nokia megalapította a Symbian Foundationt. A finn vállalat akkori vezetője, Olli-Pekka Kallasvuo úgy fogalmazott, hogy ezekkel a lépéssekkel a mobil fejlesztések számára legvonzóbb platform megteremtését kívánták elérni. A korábbi tervek a teljes nyitást júniusra ígérték, de azt már februárban tető alá hozták.

Piacbarát licencválasztás  |  A Symbian terjesztése ezentúl EPL (Eclipse Public License) hatálya alatt történik, ami mind az OSI (Open Source Initiative), mind pedig a FSF (Free Software Foundation) által elismert licenc, és lehetővé teszi a forrás vizsgálatát, terjesztését, módosítását, illetve a módosított változatok terjesztését. Az EPL ugyanakkor engedékenyebb licencnek számít a szabad szoftveres licencek között legnépszerűbb GPL-nél az üzleti felhasználás szempontjából, hiszen lehetővé teszi a fejlesztést végrehajtó magánszemélyeknek vagy szervezeteknek, hogy az általuk létrehozott alkalmazások, kiegészítések licencelését függetlenül tegyék meg, akár valamilyen kereskedelmi licenc formájában. Az EPL tartalmaz továbbá egy kitételt, ami a felhasználók által esetlegesen indított szabadalmi perektől védi a fejlesztőket. Ennek jelentősége az Európai Unióétól – ahol nem érvényesíthetők szoftverszabadalmak – eltérő gyakorlatot folytató országok esetében nő meg. Ilyen például az Egyesült Államok, ahol a Nokia komoly növekedésre számít.

Vélhetőleg a piacbarát licencválasztás része a Nokia stratégiájának, amivel meg kívánja őrizni közel 40 százalékos részesedését az okostelefonok egyre növekvő piacán. Ez az IDC előrejelzése alapján 391 millió eladott eszközt jelent a 2013-as évben, ezeknek pedig körülbelül egyharmadát a Symbian teszi majd ki. A Symbiant jóslatok szerint a 2009-es méretének tízszeresére duzzadó Android piac követi 68 millió eladott darabbal, ettől alig lemaradva a Blackberry következik, a sort pedig a Windows Mobile és az iPhone zárja 51, illetve 49 millió eladott készülékkel. Az előrejelzések szerint tehát öt éven belül ebben a kategóriában a telefonok több mint felén valamilyen nyílt forrású operáció rendszert használnak majd, ami nyilvánvalóan kihívások elé állítja mind a hardver-, mind pedig a szoftvergyártókat.

Üzleti modellváltás a forráskód licencének cseréjével  |  A Nokia 33 millió sornyi kódot nyitott meg mostani döntésével, ami jóval több annál, hogy azt a finn vállalat a nyílt forrású fejlesztői közösség gondjaira bízhatná - ezt azzal együtt sem teheti meg, hogy a reakciók rendkívül pozitívak voltak a szabad szoftveres oldalról. Lee Williams, a Symbian Foundation ügyvezető igazgatója úgy kommentálta a történteket, hogy a fejlesztői közösségnek most lehetősége nyílik a mobil üzletág jövőjének alakítására, ami véleménye szerint az innováció világméretű gyorsulását eredményezi. Eben Moglen, a Software Freedom Law Center alapító igazgatója úgy nyilatkozott, hogy hamarosan felvirradhat a valóban szabad telefonálás hajnala - bár érdemes hozzáfűzni, hogy a közeljövő piaci viszonyait nagyrészt még azok a gyártók (Fujitsu, Nokia, Samsung, Sharp és a Sony Ericsson) határozzák meg, amelyek jelenleg is forgalmaznak Symbian-alapú készülékeket.

Azzal együtt, hogy a nyitás vonzerőt jelent mind az kereskedelmi szoftvereket fejlesztő cégeknek, mind pedig a szabad szoftveres csoportok számra, nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a jelentősebb nyílt forrású projektek mögött rendszerint egy közel állandó fejlesztői mag, egy alapítványi vagy egyéb formában működő szervezet, illetve számos esetben néhány tőkeerős cég áll, és ezek hatékony együttműködése révén érhető el a kívánt siker. Bár feltételek adottak, ebben az értelemben a Nokia még csak most kezdi meg az érdemi munkát. Ez a fejlesztésnél korántsem állhat meg, hiszen az iPhone sikere is mutatja: az értékesítés oldalán felmutatott munka legalább akkora súllyal esik latba, mint a technikai feltételek. Ahogy John Delaney, az IDC elemzője is megjegyezte: izgalmas lesz látni, milyen irányba viszi majd a Nokia lépése az iparágat.

Forrás: BitPort
Hiba történt a modul működésében