A rövidesen esedékes személyi jövedelemadó-bevallást már hosszú évek óta elektronikusan is be lehetett nyújtani, ám ezzel a lehetőséggel 2009 előtt csak azok élhettek, akik a Microsoft Windows valamelyik verzióját futtatták gépükön. Tavaly viszont az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elérhetővé tette az elektronikus nyomtatványkitöltő program újabb, Java programnyelven írt, webböngészőből futtatható változatát. Így a Linux vagy a Macintosh rendszereket használók sincsenek elzárva az e-bevallás lehetőségétől. Mára ezt az új nyomtatványkitöltőt tették kötelezővé a bevallásokhoz és adatszolgáltatásokhoz.
Az efféle anomáliákat is csökkentheti, hogy az Országgyűlés tavaly decemberben elfogadta azt a jogszabály módosítást, amely kötelezővé tette az új e-bevallásnál is használt nyílt szabványok alkalmazását a hazai hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és önként csatlakozó magáncégek egymás közötti, valamint a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.
Az e-közszolgáltatási törvény módosításáért sikerrel lobbizott mintegy száz, civilekből és az IT iparág meghatározó szereplőiből verbuválódott csapat, a Nyílt Szabvány Szövetség. A Nyissz-nek rövidített szövetség – tagjai egyebek közt az IBM, a Novell, illetve az OTP Alapkezelő – még 2007-ben kezdte meg a jogi előkészítő munkát. Ennek eredményeként a kötelező nyílt szabványok révén csökkenhet az esélye, hogy egy vagy több gyártónak kizárólagos megbízást adjanak államigazgatási célszoftverek előállítására.
Problémás gyakorlat | Marsiske Stefan, a NYISSZ informatikai munkacsoportjának vezetője szerint elsősorban azért fontos a törvénymódosítás, mert kimondja, hogy az állam által biztosított hivatali kapuk bárki számára ésszerű költségek mellett vagy ingyenesen hozzáférhetők és használhatók. Ezekhez bárki csatlakozhat a saját eszközeivel is, amelyek fejlesztését sem szabvány, sem szabadalom (más korlátozás) nem akadályozhatja. Ez lehetővé teszi a piaci szolgáltatások megjelenését, amelyek hatékonyan kiegészíthetik az állam által biztosított funkciókat. Ahelyett, hogy egy-egy állami beszállító fejleszt egy kliens oldali megoldást, most már biztosított a lehetőség akar szabad szoftveres megoldások fejlesztésére és használatára.
- Még kérdéses, hogy mennyire sikerül majd betartatni a törvényt a közigazgatási szervezetekkel, problémás továbbá az is, hogyan határozzák meg kommunikációt biztosító „konnektorokat”, ha a piaci szereplők nem szólhatnak bele ezek kialakításába. A meghatározott interfészek stabilitása sem teljesen megoldott még, ha túl gyorsan változnak a hivatali kapuk protokolljai, akkor a piac nehezen tud majd megélni ebben a környezetben - vélekedett Marsiske Stefan.
Felgyorsulhatnak a fejlesztések
A mostani elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény nem magában áll, a teljes képhez tartozik még a 2009. október 1-jén hatályba lépett, módosított Közigazgatási Eljárási Törvény (Ket), valamint a Közigazgatási Informatikai Bizottság ajánlásai is. Mire a teljes gyakorlat is meg fog felelni ezeknek a törvényeknek, ajánlásoknak, az még időbe telik - figyelmeztetett Szentiványi Gábor, ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezető igazgatója és a Linux Ipari Szövetség elnöke.
A törvény néhány dolgot nem szabályoz, ezért további szabályzókra is szükség lesz: nem rendelkezik például a dokumentumformátumokról, csak szolgáltatásokról és azoknak az ügyfélkapun illetve hivatali kapun keresztüli szabad elérhetőségéről. A mai közigazgatási ügykezelés alapvetően dokumentumalapú, ezért a problémák egy része a törvénytől függetlenül fennáll. Szentiványi Gábor hozzátette: a hivatalok egymás közötti kommunikációjára így is nagy hatással lehetnek a mostani fejlemények, így például az már jó ideje tervezés alatt álló önkormányzati alkalmazásszolgáltató központok megvalósítását is felgyorsíthatják.
Kürti László, az OpenSKM Agency Kft. ügyvezető igazgatója azt tapasztalja, hogy – a finanszírozási nehézségek és a zárt rendszerek alacsony szintű együttműködése miatt – egyre több intézmény kacérkodik a nyílt szabványokra való teljes átállás gondolatával. A most megszavazott nyílt szabványos törvény megfelelő módon támogatja ezt a folyamatot. Az átállás során azzal kell szembenézni, hogy a finanszírozási nehézségek miatt gyakran nincs forrás az irányváltás végrehajtására sem (az átállás időszakában párhuzamosan kell üzemeltetni a már meglévő és az új szoftverparkot, ez egy időre többletköltséget jelenthet), másrészt határozott politikai szándékra van szükség a gyors, szakmailag megfelelő eredmények eléréséhez.
Mérlegen az előnyök A nyílt szabványos törvény megszavazása következtében a hazai szabad szoftveres cégek hatékonyabban érvelhetnek az átállás szükségességéről a közintézményekben. Ez egy nagyon fontos előny, ugyanakkor a megfelelő átállási menetrend, szankciórendszerek és a központi adminisztráció átállása nélkül nem lehet teljes a szabad szoftveres cégek sikere. Másrészt a szabványok megkövetelése következtében lehetővé válik a különböző rendszerek heterogén, moduláris felépítése, s egy ilyen helyzetben a hazai kkv-k, fejlesztő és szolgáltató cégek jóval nagyobb eséllyel válhatnak intézményi beszállítókká, vagy értékesíthetik termékeiket akár külföldön, hasonlóan szabványos környezetben. A külföldi tapasztalatok alapján a megélénkülő verseny mellett csökken a piacra lépés költsége, így már középtávon is nagyobb eséllyel születhetnek új IT sikertörténetek - véli Kürti László.
A nyílt szabványos megoldások használatának pontosan az a célja, hogy gyártótól és rendszertől függetlenül bárki elérhesse a szükséges adatokat és szolgáltatásokat – hangsúlyozta Hargitai Zsolt, a NYISSZ munkájában részt vevő Novell Magyarország kereskedelemtámogatási vezetője.
Messze még az áttörés
Suhajda Attila, az IBM Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős menedzsere szintén örül, hogy – ahogy egyre több más országban – itthon is kötelezővé tették a nyílt szabványokat; egyelőre azonban nem lehet még áttörésről beszélni, mert a közigazgatási szervezetek nehezen állnak át ezekre a szoftvermegoldásokra.
Hozzátette: ha bővül is a választék, mind a közigazgatási szervezeteknek, mind a vállalkozásoknak mérlegelniük kell azt, hogy bár a nyílt forráskódú szoftverekért nem, vagy csak alacsony licencdíjat kell fizetni, de a bevezetési, üzemeltetési és támogatási költségek már megközelíthetik a hagyományos szoftverekét.
Tulajdonosi vagy zárt forrású szoftverek | A program forráskódját nem fejthetik vissza és nem használhatják fel más szoftverek készítéséhez. Ilyen például a Microsoft Windows és Office, az SAP vállalatirányítási rendszer vagy az Oracle adatbázis-kezelő.
Szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (Free/Libre/Open Source Software - FLOSS) | Szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer (és változatai), a Mozilla Firefox böngésző, vagy az OpenOffice.org irodai csomag.
Nyílt szabványok | Nyilvánosan hozzáférhető és jogdíjmentesen felhasználható program- vagy dokumentumformátumok (például ODF, XML). A zárt és nyílt forráskódú szoftverek is támogathatják a nyílt szabványokat. Jelentőségük hasonló, mint a hálózati csatlakozóké, azaz a konnektoroké – a szabványos konnektorok biztosítják, hogy az elektromos berendezéseket csatlakoztatni tudjuk az áramhálózathoz.
Forrás: BitPort
Bejegyzések
