december 15th, 2009
“Our greatest weakness lies in giving up. The most certain way to succeed is by trying just one more time.” Edison
Időrendben a törvénymódosításról.
2007 április 11-én indítottunk egy nyilvános listát a google groups-on, OpenReform címen az alábbi célmeghatározással: “Magyarországon átalakítani a politika és a politikai diskurzus impotens módon konfrontatív terét olyanná, ahol hitelesen bárki által használható, open source, open standard szerkezetben kidolgozott reformalternatívák versenyeznek egymással.” 35 tag segítette a munkánkat.
A fenti célmeghatározáshoz kapcsolódóan kidolgoztuk egy törvényjavaslat szakmai koncepcióját (máig hozzáférhető a neten).
Ez nem volt egyszerű: a ma látható változat a dokumentumnak a több mint négyezredik(!) verziója. Ennyi kisebb-nagyobb változtatást végeztünk a koncepción, mielőtt továbbléptünk volna.
A kialakult szakmai koncepciót az Igazságügyi Minisztérium szakértői (ugyancsak “társadalmi munkában”) jogszabályi normaszöveggé alakítottak.
Elsősorban Braun Péter és a jogi szakértők hatására a normaszöveg már a nyílt szabványok bevezetésére korlátozódott, annak érdekében, hogy a nyílt és a zárt forráskódok együttműködését megalapozzuk, és a lejtős csatamezőt legalább ebből a szempontból kiegyenlítsük.
Ezek után megkerestük azokat a cégeket, amelyek globálisan a nyílt szabványok elterjedésében voltak érdekeltek, hogy a továbbiakban együtt küzdjünk a közös célok érdekében. Itt lépett be a folyamatba 2007 nyarán Paál Péter az IBM és Szittya Tamás, a Novell vezetője, Basa Richárd a Novell igazgatója és Kéménczy Kálmán a Novell vezető konzultánsa, akik azóta is aktív támogatói a folyamatnak.
Először megpróbáltunk bejutni az akkori miniszterelnökhöz, cégestül. Én a nyílt szabványos reformfolyamatot lakmuszpapírként kezeltem: vajon tényleg szeretne-e értelmes reformokba kezdeni az akkori kormány, amelyek illeszkednek az általam is kívánatosnak tartott irányhoz, vagy csak kommunikálnak? Hát, sajnos megbuktak a teszten: még csak beszélnünk sem sikerült a miniszterelnökkel. Így év végével le is léptem a környékről.
2008 elején kezdtük szervezni a Nyílt Szabvány Szövetséget: a bejegyzéssel együtt rá is ment az év. Tagjai itt láthatók, tisztviselői itt, köztük IT körökben ismert Maróy Ákos, a Newtech Bp meetup és a Kalózpárt alapítója, Stefan Marsiske, a H.A.C.K. alapítója, és Radnai Marci, a Ramasoft elnök-vezérigazgatója.
Elnökünk Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
Támogatóink a nyílt szabványos meetup-csoport 38 tagja.
Az érdemi tevékenységünket 2009-ben kezdtük. Több projektünk közül most azt a projektünket emelem ki, amely végül a törvénymódosításhoz vezetett. Szerettük volna elérni, hogy Klézliné Imre Borbála, aki a Kekkh E-közszolgáltatásokért felelős, hihetetlenül koncepciózus, energikus, okos, jószándékú és kedves elnökhelyettese, sikereket érjen el abban a projektjében, hogy költözés esetén ne kelljen minden egyes közműhöz (víz, csatorna, gáz, villany, távfűtés) külön-külön bejelentkeznünk: elég legyen egyetlen helyen leadnunk az adatainkat, és utána minden nyílt szabványos formában automatikusan kerüljön átírásra.
Ez a projekt túl nagy falatnak bizonyult, elsősorban adatvédelmi okok miatt, ezért közösen a közműszolgáltatókkal egy kisebb, de kapcsolódó projektet választottunk a nyílt szabvány alapú együttműködésre, ahol az adatvédelem szempontjai könnyebben érvényesíthetőnek tűntek: a védett fogyasztók ügyét. 2009 június 30-án 5 szervezettel együtt levelet írtunk a mostani (MSZP-s) miniszterelnöknek és a Költségvetési Bizottság (Fideszes) elnökének, a védett fogyasztók nyilvántartásának az ésszerűsítése érdekében.
A kezdeményezés érdekessége, hogy a 6 aláíró szervezet között találjuk mind a fogyasztók, mind a közmű-szolgáltatók, mind pedig a helyi állam képviselőit – azaz a levél igazán széles társadalmi konszenzuson alapul.
A közös kezdeményezés nyilvánosan több helyen jelent meg, a legrészletesebb cikk (benne rövid interjúk a szervezetek vezetőivel) itt található.
Az elmúlt fél évben az együttműködés folytatódott. A közös munka során arra jutottunk, hogy a védett fogyasztókat (+ általában a fogyasztót), és az állampolgárokhoz 93(!) csatornán eljutó támogatások átláthatóságát mind a támogatottak, mind a támogatók, mind pedig az adófizetők számára rövid távon akkor szolgáljuk legjobban, ha az E-közszolgáltatási törvényt javasoljuk nyílt szabványosítani.
Miért? Mert ha az állampolgárok nyílt szabványos, géppel feldolgozható formában jutnak az adataikhoz, akkor szabadon rendelkezhetnek fölöttük, pl. azzal az információval is, hogy védett fogyasztók-e vagy sem.
És ha a közműszolgáltatók nyílt szabványos formában csatlakozhatnak az állami központi rendszerhez, amelyhez törvény szerint 2010-től kötelességük csatlakozni, akkor senki sem kérhet el csupán a csatlakozásért akár több milliárd forintot tőlük (amit természetesen a fogyasztókra hárítanának).
Innentől kezdve a folyamat két természetesen két szálon futott.
A Fidesznél Dán Karcsin, Fericsán Anitán keresztül a segítőkész Fónagy Jánosig: a Fidesz frakcióvezetése támogatta a javaslatunkat, végül azonban adminisztratív okokból nem sikerült módosítót vagy közös módosítót beadni. Továbbá Wenczel Richárdon keresztül Nyitrai Zsoltig, aki pozitívan viszonyult a kezdeményezéshez, de már csak túl későn sikerült összefutnunk.
A MSZP-n belül Mesterházy Attila támogatta a javaslatot, Bajnai Gordon nem ellenezte, és Márfai Péter adta be hivatalosan.
A beadás küszöbén a kormány részéről Szittner Károly szakszerű, élesszemű, a rendszer integritása fölött éberen őrködő, ugyanakkor a kölcsönösen elfogadható, közérdekű megoldásokat aktívan kereső segítsége tette kormányzati szempontból kifogástalanná a javaslatunkat.
A folyamatot áttekintve: a kezdetektől, a három év folyamán több mint 100 ember járult hozzá erőfeszítéseinkhez valamilyen formában.
Közülük többen lettek, többen lettünk barátok.
Ha másért nem, az országmegváltás már csak ezért is megéri:)
Köszönjük. Mindannyiuknak. Egymásnak.
Folyt. köv.
Forrás: http://nyissz.hu/blog/a-torvenymodositas-kulisszatitkai/
2.) Győztünk!!!:) A parlament elfogadta a nyílt szabványos törvénymódosítást
A parlament tegnap este 7 óra 13-kor 197 igen, 1 nem, 146 tartózkodás arányban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az általunk javasolt nyílt szabványos törvénymódosítást tartalmazta.
Bár ez még nem a Kánaán:), azért vegyük észre, hogy győztünk: a továbbiakban az állami hivatalok, a közműszolgáltatók és az állampolgárok e-kapcsolatairól törvény mondja ki, hogy nyílt szabványosnak kell lenniük:)))
Szervezeten kívül három éve (2007 elejétől), a Szövetségen belül az alapítási folyamat elkezdésétől számítva 2 éve, befejezésétől számítva 1 éve ezért küzdünk.
Ez természetesen csak az első lépés: rengeteg munka van még hátra. De azért merjünk örülni:)))
Egyeztetve a kormány képviselőjével, eredeti javaslatunkat radikalizálva(!), ezt a szöveget adtuk be (változtatások kiemelve):
“A 2009. évi LX. törvény az Elektronikus közszolgáltatásról (a továbbiakban: Ekszt.) 2. § e) pontja helyébe a következő lép, és a 2. § a következő o) ponttal egészül ki:Ehhez a kormány – egyeztetés nélkül – még a következő (szempontunkból azonban nem lényeges:) kiegészítést tette hozzá:
2. § e) hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;
2. § o) közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén,
oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,
ob) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más – a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő – szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és
oc) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.
Az Ekszt. 11. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
[A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továbbiakban: alapszolgáltatás) biztosítja:]
11. § (1) e) az ügyfélkapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét;
f) a hivatali kapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét.
Az Ekszt. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
(11) Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek.
Az Ekszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
19. § (4) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer üzemeltetője köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül nyomon tudják követni.
Az Ekszt. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő két bekezdés lép:
24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül hozzáférjen, és azokat kérelmére számára elektronikusan megküldjék. Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtók kötelesek e szolgáltatást a központi rendszer útján közhasznú kapun keresztül is nyújtani.
(2) A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen, a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül férhet hozzá, más adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.
Az Ekszt. 31. &-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:Miért radikálisabb az elfogadott változat a korábban javasolthoz képest?
„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az egyes elektronikus közszolgáltatásokért valamin a regisztráció díjköteles eljárási cselekményeiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”
Mert nem nem alternatív nyílt szabványos kapukat nyit a központi rendszeren, hanem kimondja, hogy a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak kötelező “közhasznúnak” (= nyílt szabványosnak) lennie. Itt pedig nincs pálya a manőverezéshez: a “közhasznúság követelményeinek megfelelő” kifejezésnek a törvényi definíciója az és csak az, amit mi a nyílt szabvány definíciójaként fejlesztettünk ki még 2007-ben. Ez ellen lehet érvelni, de csak a jogrendszeren kívül. (A “nyílt szabvány” kifejezést állítólag azért nem tudtuk behozni, hogy ne kelljen változtatni a szabványtörvényt.)
Forrás: http://nyissz.hu/blog/gyoztunk-a-parlament-elfogadta-a-nyilt-szabvanyos-torvenymodositast/
Bejegyzések
