2009. december 2., szerda

Netbook operációs rendszer alternatíva-e a Linux?

Linux: létezik, megoldható, nem kerül semmibe. Mégis, jelenleg a legtöbb olcsó mini noteszgépen a Microsoft operációs rendszerei futnak. Miért lehet érdemes átállni ingyenes alapokra és milyen nehézségekkel szembesülhetünk? Munkatársunk szubjektívja.



Sokan arra számítottak, hogy az asztali Linux rendszerek elterjedése fokozódni fog az olcsó mini noteszek térhódításával, de nem így történt. A netbook kategóriában a Windows XP a legelterjedtebb operációs rendszer.

Készen áll a Windows 7 minigépekre szánt változata is, így a felhasználók valószínűleg legtöbbször a megszokott Windows-t fogják választani, annál is inkább, mert egyszerűen a legtöbb helyen valamely Microsoft operációs rendszer előtelepítve megtalálható a gépen - és persze az árcédulán is, de előtelepített Linux-szal csak igen kevés modellt szállítanak. Azzal azonban kevesen számolnak, hogy ezeken az asztali rendszerekhez viszonyítva igen visszafogott teljesítményű kis gépeken még egy biztonsági rendszernek, azaz vírusirtónak illetve tűzfalnak és egyéb biztonsági moduloknak is futniuk kell majd, hiszen a Windows a férgek, vírusok, kártevők és weboldalakba épített kártékony kódok elsődleges célpontja. A leggyorsabb biztonsági szoftvercsomagok sem turbózzák fel még a normál pécéket sem, az Atom processzor erejéből pedig elég sokat levesznek.

Linux alatt védelmi szoftverre viszont nincs szükség, így az nem is terheli a gépet. A gyakorlatban azonban sebesség növekedésről mégsem igazán beszélhetünk, mert a Linux e téren kiforratlanabb, kevésbé optimalizált rendszer, kicsit lassúbb. Az mindenképpen igaz viszont, hogy a Windows árával együtt mintegy harmincezer forintot spórolhatunk meg, hisz vírusirtóra sem kell költenünk. A pingvin persze nem szuperhős, erre az operációs rendszerre is ugyanúgy lehetne rosszindulatú szoftvereket és vírusokat készíteni, mint Windows alá. Van azonban két jelentős visszatartó tényező, az egyik a nyílt forráskód ereje, a másik pedig a Windowshoz képest szerény felhasználói tábor. A nyílt forráskód gyakorlatilag garancia arra, hogy rosszindulatú szoftverek nem terjedhetnek el, hiszen rengeteg fejlesztő és programozó böngészi a programsorokat és fejleszti tovább a rendszert, egy rosszindulatú kód előbb-utóbb feltűnne. A felhasználói közönség is sokkal hozzáértőbb, mint a Windows táboré, így a gyakran használt szoftverek hibáira, furcsaságaira is azonnal fény derül. Nem nyílt forráskódú alkalmazásokat pedig nem szívesen használ a közösség, sőt, sok disztribúció nem is fogad be más jogállású modulokat. A szerény felhasználói tábor pedig ugyan hátrány a meghajtó programok szempontjából, de előnyt is jelent. A vírusok, férgek, weboldalba ágyazott támadások fejlesztői nem fognak a hatalmas Windows tábor helyett ugyanakkora erő ráfordítással a sokkal kisebb Linux tábor platformjára fejleszteni, hiszen az már egyáltalán nem érné meg a befektetést. Ez a két tényező a gyakorlatban teljesen biztonságossá teszi a Linuxot az általános támadásokkal szemben - ha célzottan ránk (cégünkre) vadászna valaki, az természetesen már más kategóriába esik.

Egy másik tényező, az energiafogyasztás. A Windows 7 energiagazdálkodása sokkal jobb, mint a Linux disztribúcióké, vagy akár a Windows XP-é, így lényegesen hosszabb üzemidő érhető el ugyanazzal a hardverrel és akkumulátorral. Ez hordozható számítógépek esetén komoly fegyvertény, így aki az ingyenes operációs rendszert választja, annak számolnia kell némi hátránnyal.

A mobilinternet terjedésével számos USB-s és kártya formátumú HSDPA „modem" jelent meg a kínálatban, egyes gépek beépítve tartalmazzák ezt és csak a SIM kártyát kell becsúsztatnunk a helyére. E téren is kihívásokkal küzd a teljes Linux front, mivel a gyártók első dolga Windows XP, Vista és 7 alá elkészíteni a meghajtóprogramokat, de a Linux támogatás nem elsődleges, legalábbis egyelőre. Pozitív fejlemények azért megfigyelhetők, így a hazánkban is igen elterjedt Huawei E220 „szappantartó" Linux kompatibilitása már megoldott kernel szinten, történetesen az openSUSE alatt is.

Összességében ha nem is kézenfekvő, de megoldható a Linux használata akár netbookokon is, ám kínosan ügyelnünk kell arra, hogy támogatott hardvert használjunk, beleértve a HSDPA adaptert is. Ezzel megspórolhatjuk az operációs rendszer és a vírusvédelem árát, legalábbis addig, míg az asztali Linux elterjedtsége el nem ér arra a szintre, ahol már megéri rá rossz indulatú szoftvereket fejleszteni.

Forrás: Computerworld
Hiba történt a modul működésében